Ingmar Bergman: A hetedik pecsét

És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet, lőn nagy csendesség a mennyben, mintegy fél óráig. 

(hivatalos trailer forrás Youtube)

Az ötvenes és hatvanas évek politikai és ideológiai környezetében a nyugat-európai filmművészet számára nem volt elsődleges téma az "istenkeresés". Ingmar Bergman, minden idők egyik legnagyobb filmrendezője ezt nem így látta. Könyvtárnyi irodalom elemzi ezt a problémakört. Most a bejegyzés szerzője  azt a filmet ajánlja, amellyel Bergman megalapozta a hírnevét és nem mellesleg amellyel belendült a főszerepelő, Max von Sydow pályafutása is. 

Antonius Block kereszteslovag és fegyverhordozója, Jöns visszatér a Szentföldről, a keresztesháborúból Svédországba. Svédországban és szerte Európában a pestisjárvány pusztít. A lovag kihívja sakkpartira a Halált. A tét egyszerű: amint a lovag veszít, a Halál magával viszi. A játszmát senki sem látja, csak a lovag. A lovag célja az, hogy időt nyerjen a halállal szemben és meggyőződjen Isten létezéséről, és hogy jó cselekedeteket hajtson végre a hátrelévő időben. Block és Jöns vándorszínészekkel, azaz művészekkel találkozik, akik a maguk módján boldogok. Block tisztában van azzal, hogy élete elmúlt tíz éve, azaz a kereszteshadjáratban való részvétele eltékozolt idő volt számára. A lovag a várában találkozik rég rá váró feleségével. A filmben feltűnnek olyan korszakbeli jelenségek, mint a boszorkányüldözés és a fanatikus flagellánsok. . A film zárójelenete a danse macabré, ahol a Halál táncba viszi a lovagot és a mű több szereplőjét. A vándorszínészek ezt látomásnak vélik.

A lovagot Max von Sydow, míg a vándorszínésznőt Bibi Andersson játssza.

Az egész film itt tekinthető meg.

A film forgatókönyve Ingmar Bergman Színről színre című kötetében olvasható, amelyet az Európa Könyvkiadó jelentetett meg 1979-ben.  

A könyvben tizenkét forgatókönyv található: A hetedik pecsét, A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Persona, A rítus, a Szenvedély, a Suttogások és sikolyok és a Jelenetek egy házasságból. 

A Youtube-on több filmje teljes egészében látható, magyar szinkronnal is.

Közgazdasági Szemle

kép forrása: ADT 

A járványra való tekintettel a Közgazdasági Szemle cikkei korlátozás nélkül letölthetők.

A folyóiratot 1876-ban alapították Nemzetgazdasági Szemle címmel.

1893-ban a németből hibásan képzett „nemzetgazdasági” szót „közgazdasági”-ra változtatták és profilját kibővítették és Közgazdasági és Közigazgatási Szemle néven jelentették meg két éven át. 1895-ben lett Közgazdasági Szemle, mivel a közigazgatási témakörben nem tudtak folyamatosan publikálni. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar KözgazdaságiTársaság adta ki, 1895-től 1948-ig Közgazdasági Szemle néven volt jelen a magyar szellemi életben. Az 1947-es év a törés a lap életében és irányvonalában, a kor viszonyainak megfelelően megjelent a színen a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle. 1948-ig e kurzusfolyóirat párhuzamosan futott az eredeti lappal, amikor is a Közgazdasági Szemlét megszüntették. A lap 1954-től indult újra az MTA Közgazdasági Bizottságának orgánumaként, ettől az évtől kezdve új folyamként számozzák.

Az online felületen többféle keresésre van lehetőség. Úgymint a szabadszavas és az összetett keresésre, illetve mód nyílik a hivatkozási lista lekérésére. Ez utóbbi speciálisnak mondható keresésnek az a lényege, hogy olyan cikkeket kapunk eredményül, amelyek a „hivatkozások” és „irodalomjegyzék” részében a megadott szerző szerepel.

A Közgazdasági Szemle Alapítvány gondozásában megjelent könyvek között vannak, amelyek letölthetők a honlapról.

A folyóirat évfolyamai a kezdetektől megtekinthetők az ADT+ adatbázisban /

Kreatív magazin

A Kreatív magazin áprilisi száma ingyen letölthető.

kép forrása Kreatív FB oldala

A Kreatív több, mint negyedévszázados múltjával a kommunikációs szakma legismertebb, mérvadó folyóirata. Fő célcsoportja a kommunikáció és a reklám szakma művelői. Foglalkozik marketinggel, médiával és pr-ral is. Az online felület helyt ad álláshirdetéseknek, konferenciaajánlóknak és igényelhető hírlevél is. Bizonyos szolgáltatások csak regisztrációval használhatók. De vannak szabadon letölthető kutatások. Az RSS szolgáltatás segítségével a Kreatív Online weboldalának legfrissebb cikkei könnyen hozzáférhetők és elolvashatók.  Az Eseménynaptár segítségével nem csak mostani, hanem évekre visszamenőlegesen is kereshetők tréningek, konferenciák, vásárok, workshopok. 

Az áprilisi Kreatívot szabadon letölthető itt. 

A folyóirat Facebook. oldala itt található /

A folyóirat számainak tartalomjegyzéke a MATARKA-n található.

Pannonhalmi Szemle

kép forrása: ADT+

Ingyenesen, teljes egészében elérhető a Pannonhalmi Szemle 2020. 1. száma.

Honlapján eképpen kezdi a bemutatkozást a folyóirat: "A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A lap érdeklődési körének sokszínűsége és kulturális nyitottsága miatt is elődjének tekinti az 1926 és 1944 közötti „régi” Pannonhalmi Szemlét.

Amikor 1993 tavaszán elindult a lap új folyama, az alapító Várszegi Asztrik főapát úr célja nem az volt, hogy a hagyományos értelemben vett „felekezeti” lapok számát gyarapítsa, hanem a párbeszédnek olyan lehetőségét kívánta felkínálni, amely – a II. vatikáni zsinat sugallatának megfelelően – a kultúrát elsősorban nem missziós területnek tekinti, hanem önértékkel rendelkező szellemi valóságnak, amely az egyházakat legalább oly mértékben kötelezi értékbefogadó nyitottságra, mint értékközvetítésre."

A Bevezetők rapertóriuma itt, a Tanulmányok repertóriuma pedig itt található, bizonyos tartalmak letölthetők. Ezeken kívül a Figyelő, a Versek, a Művekről és a Regula Ösvényén rovatoknak is van repertóriuma és szintén letölthetők tartalmak.

Az új folyam korábbi számai itt olvashatók, a folyóirat 1926 és 1944 közötti számai az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisban találhatók.

Az idei első szám itt olvasható.

Itt található a Facebook oldal.

Ropolyi László: Az Internet természete: Internetfilozófiai értekezés

Ropolyi László könyve a magyar nyelvű szakirodalomban az egyik legátfogóbb elméleti, technikafilozófiai megközelítését, filozófiai magyarázatát nyújtja az Internet jelenségének. Az Internet ugyanis nemcsak egy hálózatokban összekapcsolva működő, a globális világot átszövő technikai találmány, vívmány, mely a hadiiparból került a polgári használatba, hanem a társadalmak életét, kapcsolatrendszerét, egyáltalán a valóságot teljességgel új dimenziókba helyező, filozófiailag leírható „virtuális valóságszegmens” is. Hogy mennyire igaz mindez, azt a járvány miatt globálisan elrendelt társadalmi karantén időszakában tapasztalhatjuk csak meg igazán. A szerző műve ugyan 2006-ban, két évvel a később legnagyobb közösségi oldallá kinövő weboldal indulása után jelent meg, teoretikus szinten mindenre kitér, ami a webes jelenlét filozófiai kérdéseit máig illeti. A virtuális valóság elméleti problémáját komplex dimenzióban magyarázva, mind a kulturális, hálózatelméleti, kommunikációs, tudományos, politikafilozófiai, globális vetületben elénk tárja. A könyvet egyfajta „kézikönyvként” is használhatjuk: egy-egy fejezete a könyvnek külön is megérthető.

A „globális karantén” korában az Internetnek, a virtuális lét „sűrűsödésének”, eddig még soha nem látott mennyiségi és minőségi ugrása zajlik a szemünk, illetve a monitorunk előtt. Aki e virtuális valóság filozófiai, lételméleti kérdései iránt fogékony, annak e 14 évvel ezelőtt megjelent mű is sok érdekes adalékot nyújthat az Internet jelensége megértéséhez.

Alább látható a Hankiss Kör beszélgetése Ropolyi Lászlóval. Első rész.

A szerző további tanulmányai, cikkei a saját honlapján is elérhetőek.

A könyv itt olvasható.

Balogh András