A 7 főbűn sorozat

  

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség – ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világban a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet. A bolognai Mulino Kiadó a 2000-es évek második felében, és a 2010-es évek elején megjelent könyvsorozatát Magyarországon a Typotex Kiadó adta ki. Kortárs olasz filozófusok és művelődéstörténészek írták a sorozat könyveit, a hét kötetet hét különböző szerző jegyzi.

A tudósok könyvről könyvre, főbűnről főbűnre megvizsgálták, mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban, mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből, továbbá, hogy vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol már minden erkölcsi határt átléptünk. Kötetről kötetre keresik a választ a kérdésre, hogy feleleveníthetők és újraértelmezhetők-e ma ezek az ősi főbűnök, és netán beépíthetők-e a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba? A könyvsorozat révén egy kérdésre biztosan igen választ kap az olvasó: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni a 21. századi, posztmodern világunkban is. A szerzők a főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. Megítélésük szerint a hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között.

A Typotex sorozatában elsőként kiadott, Torkosság című könyv rögtön eloszlat egy esetleges tévhitet: a hét főbűn nem azonos a halálos bűnökkel. A katolikus teológia szerint a főbűnök azért emelkednek ki a többi közül, mert a többi bűn forrásai, és súlyosságuktól függ, hogy bocsánatosnak vagy halálosnak minősülnek-e. Dante Isteni színjátéka e kategorizálást követi: akik némi kitérő után majd a Mennybe kerülnek, a Purgatóriumban időznek, így a falánkok egy része is, akik megúszták annyival, hogy csontsoványra fogyva csak "szemük gödréből bámulgatnak". A földi életükben változatos és illatos ételekben tobzódó torkosokat azonban a Pokolra juttatja, ahol szünet nélkül egyhangú "súlyos, örök eső esik" rájuk, és mindörökké "bűzlő sárban cammognak". Az éhínséggel gyakran sújtott Európában a torkosság ellentéte viszont érthető módon erénynek számított. Számos középkori szentet, akit ma anorexiával kezelnének, éppen a böjtölés önmegtartóztatása miatt övezett tisztelet. A hét kötet közös jellemzője a kutatás azon módszere, hogy szerzőjük figyelemmel kíséri az általuk tanulmányozott főbűn tartalmának és megítélésének változását, és mindegyikük arra a következtetésre jut, hogy elvilágiasodott korunkban háttérbe szorult az egyéni felelősség kérdése, és végső soron bűneink "a társadalomra hullanak vissza". Így például az elhízottság többé nem a torkosság bűnének fizikai jele, hanem genetikai örökség, de legalábbis a modern életmódnak és az egészségtelen ételeknek köszönhető.

A sorozat a hét főbűn filozófia- és művelődéstörténeti elemzésén keresztül újra és újra, összesen hétszer, végigvezeti olvasóját a történelem, a művelődéstörténet, a filozófia, a szépirodalom, az építészet, a képzőművészet századain, hogy végül minden esetben a modern korunkban is hasznos következtetésekre jusson.

A könyvsorozat itt elérhető. Érvényes, kölcsönzésre jogosító olvasójeggyel rendelkező olvasóink számára ingyenesen hozzáférhető.

Pannonhalmi Szemle

kép forrása: ADT+

Ingyenesen, teljes egészében elérhető a Pannonhalmi Szemle 2020. 1. száma.

Honlapján eképpen kezdi a bemutatkozást a folyóirat: "A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A lap érdeklődési körének sokszínűsége és kulturális nyitottsága miatt is elődjének tekinti az 1926 és 1944 közötti „régi” Pannonhalmi Szemlét.

Amikor 1993 tavaszán elindult a lap új folyama, az alapító Várszegi Asztrik főapát úr célja nem az volt, hogy a hagyományos értelemben vett „felekezeti” lapok számát gyarapítsa, hanem a párbeszédnek olyan lehetőségét kívánta felkínálni, amely – a II. vatikáni zsinat sugallatának megfelelően – a kultúrát elsősorban nem missziós területnek tekinti, hanem önértékkel rendelkező szellemi valóságnak, amely az egyházakat legalább oly mértékben kötelezi értékbefogadó nyitottságra, mint értékközvetítésre."

A Bevezetők rapertóriuma itt, a Tanulmányok repertóriuma pedig itt található, bizonyos tartalmak letölthetők. Ezeken kívül a Figyelő, a Versek, a Művekről és a Regula Ösvényén rovatoknak is van repertóriuma és szintén letölthetők tartalmak.

Az új folyam korábbi számai itt olvashatók, a folyóirat 1926 és 1944 közötti számai az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisban találhatók.

Az idei első szám itt olvasható.

Itt található a Facebook oldal.