J. Carasoni: A kántáló rémek

Berettyóújfaluban terjeszkedik a Temető Kft. A kiszemeltek közül csak kevesen húzódoznak attól, hogy kertjeiket a vállalkozásnak eladják, köztük van a főszereplő Irén.

A magányos idős nénit három kalapos rém ijesztgeti éjszakánként.

„Őszirózsa gyere ki,
Őszirózsa,
Őszirózsa,
Hamarosan meghalsz!” - ismételgetik síron túli hangjukon.

A szereplők, mintha maguk is rémisztő jelenések volnának, úgy kántálnak a magyar mindennapok nyomasztó valóságáról. Az atmoszférát jó érzékelteti, hogy a sírok közötti éjszakai ködben a gondnok Juhász Gyulát idéz, Irénnek pedig egy alkalommal Ady sorai jutnak eszébe.

Végül legyőzve önmagukat a szereplők összefognak és a szerzőtől eddig olvasott legfordulatosabb finissel zárul A kántáló rémek esete.

A helyszín valós, felmerül a kérdés, melyik berettyóújfalui temető szerepelhet a történetben?

A regény elején megemlíti a szerző, hogy Irén családja 200 éve él itt, vagyis régi sírkertről van szó. A rémeket látják a temető felé, a Széchenyi úton. Ez alapján a Téglaparti temető lehetne a helyszín, de még sem az, mert Irén a Maros utcában lakik és a valóságban itt nincs temető.

Ajánlom a regényt mindazoknak, akik egy Magyarországon játszódó izgalmas történetet szeretnének olvasni.

Ady Endre verse

Juhász Gyula verse

A regény megtalálható itt

Orczy Emma: Ferenc József gyertyatartói

Orczy Emma 1899-ben írta Ferenc József gyertyatartói című kalandregényét, mely csak 1926-ban jelent meg hazánkban A magyar és külföldi irodalom jelesei sorozatban Singer és Wolfner kiadásában.

A cselekmény egy Habsburg családi ereklye, egy altwien porcelánból és aranyból készített cupidós gyertyatartó pár körül forog, melyet Neipperg gróf alkotott Marie-Antoinette Bécsbe küldött üzeneteinek elrejtésére.

Orczy Emma egy valóban élt államférfit említ a gyertyatartók alkotójaként. Leopold Johann Nepomuk Neipperg grófja Schweigernben született: 1728. március 27-én és Heilbronn közelében hunyt el 1792. január 5-én. A gróf tanulmányai után Nápolyban dolgozott császári megbízottként. Szabadidejében feltalált egy másoló szerkezetet, tehát akár a diplomáciai eszközként használható műremekeket is szerkeszthetett volna.

A regénybeli gyertyatartókat Ferenc József gálánsan odaígéri egy orosz műgyűjtőnek, a szép Marionova hercegnőnek, s a Pétervárra utazó pápai nagykövetet kéri ajándéka kézbesítésére.

A gyertyatartók a cárevicset fogva tartó anarchisták, egy előkelő cári kémnő és a bécsi alvilág figyelmét is felkeltik, és megindul értük a hajsza fél Európán keresztül.

Kedvcsinálónak sétáljanak egyet a pazar bécsi helyszíneken!

Séta a Google Maps-en Bécsben a Schubertringen (előtte Kolowratring)

Farsangi bál a bécsi Operában.

Látogatás a császár dolgozószobájában.

A regény megtalálható itt

J. Carasoni: Mrs. Chester margarétái

Egy angliai kisvárosban valamikor a 80-as évek második felében esténként az Örvény című tévésorozatot adják Mrs. Chester nagy örömére. Az idős hölgy egy hajnalon féltett margarétái között rátalál a városka hírharangjának holttestére.

A Lucy Olsen-ügy igazi kisvárosi gyilkosság, miközben a regény szereplői egyre közelebb kerülnek a tettes leleplezéséhez, az olvasó is sok titkot megtud az itt élőkről.

Gyilkossági kísérletek, különc figurák és megmagyarázhatatlan, természetfeletti események borzolják a kedélyeket a városkában és persze fullasztó házasságok, titkos viszonyok is akadnak.

Carasoni az Örvény minisorozat hangulatának megfelelően keveri a misztikumot a nagyon is mindennapi bűnügyekkel. A regény nem olyan hátborzongató, mint a tévéfilm volt a maga korában, de kellemes szórakozást nyújt.

Ajánlom azon olvasóknak is, akik szeretnének többé-kevésbé ésszerű magyarázatot kapni arra, hogy mitől világít Gaston, a regénybeli kecske bundája!

A regény megtalálható itt. 

Az Örvény című sorozat megtekinthető a Múzeum FilmClub Hungary Youtube csatornáján:

https://www.youtube.com/channel/UCYaM-NDTOz0WBA224oORJFg/search?query=%C3%B6rv%C3%A9ny 

J. Carasoni: Gyilkosság a patikában

kép forrása: moly.hu

 "Bella nem tudta levenni tekintetét az ablaktáblákról. Az üvegtáblák mögött tejfehér köd gomolygott. Már egy órája senki nem tette be a lábát a patikába. Nyomasztó szorítást érzett a szíve körül. A félelem alattomosan hatalmába kerítette. A hazafelé vezető útra gondolt, a kísérteties utcákra."  - kezdi történetét Carasoni.

Sűrűn gomolyog a köd a kis német hegyi faluban. A vegyszerraktárban holtestre bukkannak. A félelem megbénítja a patikusokat, a vásárlók özönlenek, hogy borzonghassanak. A gyilkos talán újra lecsap…

A regény helyszíne egy ugyanolyan patika, mint ahol naponta ismerős arcok szolgálnak ki mindannyiunkat. Közönséges munkahely. A  kollégák idejük nagy részét itt töltik összezártan, közben barátságok és szerelmek szövődnek, féltékenység és árulás lengi be a levegőt, olykor nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött drámák zajlanak. Mindenkinek vannak titkai, amik a munkahelyen kitudódhatnak...

Carasoni kisregényének erőssége a gyilkosság utóhatásainak lélektani ábrázolása. A különböző egyéniségű szereplők reakcióinak bemutatása egészen a végkifejletig, amikor egyikük nem bírja tovább és eltervezi a gyilkos megállítását.

A szerző magabiztosan navigálja olvasóit a gyógyszertár épületében. Ismerősként köszönhetjük a patika helységeit, a műveleteket és az eszközöket.

  

Ajánlom mindazoknak a regényt, akik szeretik a ködöt, a feszültséget és egy olyan történetre vágynak ami rövid időre kikapcsol!

(kép forrása: wikimedia)

A könyv megtalálható itt.

Virtuális túrák a patikatörténetben.